Forrás: szibilla.hu

A csontritkulás minden tízedik embert, ezen belül is a 40 év feletti magyar nők többségét érinti. A néma járványnak is nevezett betegség világszerte százmilliók problémáját okozza, pedig a megelőzés lehetősége adott. Hogyan? Definíció szerint az emberi testet alkotó 206 csont mindegyike jellemző alakjánál, elhelyezkedésénél és működésénél fogva egy-egy egységet képvisel. A csontok - mint különálló szervek - egymással folytonosan, vagy ízületeken át (megszakítottan) összekapcsolódva a csontvázat képezik.


A sokoldalú csontok

Mint ahogy picivel feljebb olvashattad, a csontok többek között a test szilárd vázát, a csontvázat alkotják. Ez viszont csak egy a sok feladat közül, amit ellátnak. A mozgásszerv-rendszer úgynevezett passzív részét adják, mivel helyzetüket a rajtuk tapadó izmok segítségével, passzívan változtatják (az aktív részek az izmok, melyek a tényleges mozgást végzik). A csontok belső szerveket vesznek körül, és így védik őket, pl. a központi idegrendszer szerveit, az agyat és a gerincvelőt. A csontvelő vérképzőszerv, fontos kalcium- és foszforraktár, így például a csontokban van a szervezet kalcium-tartalékainak 90%-a.


Folyamatos megújulás

A csont élő, azaz folyamatos változásban lévő szervünk. A felnőttkori csontszövet megfelelő szerkezetét, tartását a csontképzési és csontbontási folyamatok összehangolt működése biztosítja, amit élettani szempontból csontátépülésnek nevezünk. A csontátépülés során a szervezet mintegy 4-6 hónap alatt csontjaink mikroszkopikus részeit előbb elbontja, majd újra felépíti. Ezután az újra felépített rész néhány évig nyugalomban marad, majd ismét átépül. Ez így folytatódik hosszú éveken át. Egy adott időpillanatban csontvázunk 10 %-a épül éppen át. Mindaddig nincs is baj, ameddig az elbontott csontszövet helyébe ugyanannyi épül vissza, hiszen ekkor a csonttömeg nem változik.
Az átépülés sebességét az adott csont szerkezete befolyásolja. A tömör szerkezetű csontok teljes átépülése közel nyolc évbe telik, a szivacsos állományúaknál ez az idő kevesebb, mintegy négy évet igényel. Ennek is köszönhető, hogy a csontot károsító, úgynevezett oszteoporotikus folyamatok a szivacsos szerkezetű csontokban hamarabb vezetnek csonttömeg-csökkenéshez. Ez az oka annak, hogy a csontritkulás első súlyosabb tünetei - repedések vagy törések - az ilyen csontokban jelentkeznek először. Melyek is ezek? A csukló és a kéz csontjai, valamint a combcsont ilyenek. Ugye ismerős, hogy itt jelentkeznek azok a törések, amelyekről a csontritkulás kapcsán a leggyakrabban hallunk?


Csontjaink folyamatos változása

A szervezeted folyamatos mozgásban, megújulásban van, minden percben sejtek százai szűnnek meg létezni és képződnek helyettük újak. Nincs ez másképp csontjaid esetében sem, a csonttömeged az életkortól függően változik, átalakul. Egyes életszakaszokban azonban felülkerekednek az építő, illetve lebontó jellegű folyamatok, ennek alapján két nagyobb szakaszra bonthatjuk életünket csontjaink szempontjából.

• Az első szakasz: a csontépítés és a csonttömeg-egyensúly időszaka
  A gyermek-, a serdülő-, illetve a fiatal felnőttkor a csontépítés időszaka. Nő a csonttömeg, a csontok erősekké, szilárdakká válnak, végleges méretük is kialakul. A csontépítés folyamata kb. 25-30 éves korban fejeződik be, ekkorra a csontok elérik maximális tömegüket, kialakul a csúcs-csonttömeg. Kb. 40 éves korig a csontépítési-csontbontási folyamatok egyensúlyban vannak, a csontok tömege állandó.

• A második szakasz: a csonttömeg-vesztés időszaka
  40 éves kor után a csontépítési-csontbontási folyamatok egyensúlya felborul, a csontépítő sejtek már nem tudnak lépést tartani a csontbontó sejtekkel. Elkezdődik a csonttömeg-csökkenés, a csontok veszítenek sűrűségükből, ásványianyag-tartalmukból. Ez a csontvesztés különösen gyors és látványos a változó korba lépett nőknél, akiknél ez a folyamat a női nemi hormon (az ösztrogén) termelésének csökkenésével van összefüggésben. A csonttömeg gyors csökkenése, a csontszövet szerkezetének károsodása csontritkuláshoz és ennek következtében a törési kockázat növekedéséhez vezet.

Mikor figyelj fokozottan csontjaid egészségére?

• Gyermek-, illetve fiatal felnőttkorban
  Ebben a korban igen intenzív a csontgyarapodás. Nő a csonttömeg, a csontok megerősödnek. Ebben az időszakban a legfontosabb feladat segíteni a csontok épülését, hogy a későbbiek során minél hosszabb ideig támaszkodhassunk rájuk. Körülbelül huszadik életévünk körül befejeződik a csontok méretbeli növekedése, de a csonttömeg tovább gyarapszik. Minél inkább megalapozod csontjaid egészségét fiatal korban, annál kisebb esélyt adsz a csontritkulásnak. Az egyénre jellemzően elérhető maximális, más néven csúcs-csonttömegünket 25 és 30 éves korunk között érjük el. Nőknél általában erre a korra tehető az első gyermekvállalás, azaz a terhesség és szoptatás időszaka, amely a csontok egészsége szempontjából egy újabb kritikus életszakasz.

• Terhesség és szoptatás alatt
  A terhesség és szoptatás időszaka életünk egyik leginkább felelősségteljes periódusa. A magzat, majd hosszabb-rövidebb ideig az újszülött, a csecsemő is teljesen anyjától függ, az ő szervezetéből meríti mindazokat a tápanyagokat, melyek növekedéséhez, fejlődéséhez szükségesek. Az anya életmódjának, táplálkozásának a magzat csontfejlődése szempontjából is különös jelentősége van. A csontfejlődéshez nélkülözhetetlenek a D- és a K-vitamin, a kalcium, a magnézium, és több nyomelem is. Ha ezekből a bevitel nem elegendő, az egyrészt kedvezőtlenül érintheti az anya csontrendszerét (ne feledjük, az anyai csontok jelentős mennyiségű kalciumot veszítenek főleg a szoptatás időszakában, éppen ezért ilyenkor a napi szükséglet 800 mg-ról 1500 mg-ra nő), másrészt hátrányosan érinti a magzati csontfejlődést is. Kicsit könnyedebben fogalmazva: a gyermek minden kalciumban, és egyéb "csontépítő" anyagban dús napja (amit a terhesség, szoptatás alatt édesanyja biztosít számára) évtizedekkel később kamatozik.

• Változó korban
  A menopauza ősidőktől ismert természetes jelenség a hölgyeknél. Lényegét tekintve nem más, mint a menstruáció megszűnése, a termékenység elmúlása, a csökkenő petefészek-funkció (ösztrogén-termelés) következtében. A változó kort azonban számos egészségi probléma kísérheti. Ezek egyike a csontritkulás, amely az ebben az időszakban felgyorsuló csonttömeg-vesztés következménye. Ebben a korban drasztikusan megnövekszik a kalcium-igény, amelyet egyrészt a táplálkozásunk átalakításával, másrészt annak kiegészítésével fedezhetünk.

• Időskorban
  Az időskori csontritkulás alapvetően az elégtelen tápanyagbevitelre, a csökkent tápanyag-hasznosításra, a D-vitamin hiányra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. 40 éves kortól tehát fokozottan ügyelni kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin pótlásra!
  A menopauza ősidőktől ismert természetes jelenség a hölgyeknél. Nem más, mint a menstruáció megszűnése, a termékenység elmúlása a csökkenő ösztrogén-termelés következtében. A változó kort azonban számos egészségügyi probléma kísérheti.
  
  Ezek egyike a csontritkulás, amely az ebben az időszakban felgyorsuló csonttömeg-vesztés következménye. Ebben a korban drasztikusan megnövekszik a kalcium-igény, amelyet egyrészt a táplálkozásunk átalakításával, másrészt annak kiegészítésével fedezhetünk. (tippünk: kalciumszükségletét könnyen ellenőrizheti Kalciumszükséglet-kalkulátorunk segítségével!)

Mi változik a változó korban?

A menopauza idején a női szervezet nagyobb mérvű hormonális változásokon megy keresztül. Leginkább abban nyilvánul meg, hogy a női nemi hormonok (ösztrögén és progeszteron) termelődése lassul, mennyiségileg is csökken, extrém esetekben egészen minimális szintre áll be. A szervezet bonyolult vegykonyhájában azonban szinte minden mindennel összefügg, így a női hormonok a csontépítés és lebontás folyamatába is beleszólnak.

Nincs ez másképp a férfiaknál sem, az ő nemi hormonjaik is hasonlóan végzik munkájukat, mégis kevesebbszer találkozhatunk oszteoporózisos férfival. Ennek több oka is van, ezek közül csak ez egyik az, hogy a tesztoszteron (az egyik nemi hormon) szintje náluk kevésbé csökken a férfi klimax után (bármilyen meglepő, ők sem mentesek a hormonális változásoktól), és így csontjaik is kevésbé szenvedik meg ezt az időszakot. A nők csonttömeg-vesztése ekkor, a menopauza után körülbelül tíz évig viszonylag nagy mértékű, utána viszont a csontszövet mintegy hozzászokik az ösztrogénhiányos állapothoz, és a csontvesztés folyamata a férfiakéhoz hasonló szintre lassul, de sajnos nem szűnik meg.
Az ösztrogének változókori hiánya esetén a csontfalósejtek tevékenysége nyomán a csonttömeg-vesztés, a csontszövet lebontása fokozódik. A progeszteron a csontfalósejtek és a csontépítősejtek (ezek a sejtek végzik a csontszövet folyamatos átépítését) munkájának koordinálásában is szerepet játszik, ezért hiánya esetén szintén megváltozik a csontanyagcsere. Kijelenthető tehát, hogy a menopauza a csontritkulás szempontjából az egyik legjelentősebb kockázati tényezők közé tartozik - az egészségtelen táplálkozás és életmód mellett.


Miért találkozunk egyre gyakrabban a csontritkulás problémájával?

Jogosan merülhet fel a kérdés kedves olvasónkban, hogy létezett-e ez a probléma korábban is, vagy csak mostanában került a figyelem középpontjába? A válasz egyszerű: az orvostudomány fejlődése magával hozta az átlagéletkor növekedését is, emiatt egyre több nő érhette meg a menopauza időszakát. Korábban - a XIX. században vagy a múlt század elején - sokkal kevesebb hölgytársunk érhetett el ebbe a korba, amikor a csontritkulás tünetei is megjelennek. Emellett a táplálkozásunk is nagyot változott és jelenleg szinte senki sem jut megfelelő mennyiségű kalciumhoz, vagy D vitaminhoz Tehát nem csak "divattéma" a menopauza és a csontritkulás összefüggése, hanem jelenlegi életmódunk komoly következménye.

Még fiatal vagyok, mit tehetek?

A csontok tömegének növekedéséhez és megtartásához a mozgás és a nemi hormonok jelenléte elengedhetetlen. Az még nem teljesen tisztázott, hogy melyik életkorban milyen mechanizmusok közvetítésével érvényesül jobban az egyik vagy másik hatás. A kamaszkori csontépülés nemi hormonoktól független folyamatai kevésbé ismertek, de feltételezhető, hogy ebben az időszakban a mechanikai behatások meghatározóbbak a csontépítésben, mint a hormonálisak. Ez előrevetíti azt, hogy fiatal korban inkább a mozgásra, idősebb korban a táplálkozásra, a menopauza korában pedig a hormonháztartás egyensúlyára és az elvesztett kalcium pótlására kell fokozott figyelmet fordítani. Felmérések, vizsgálatok szerint táplálkozásunk általában egyetlen életkorban sem képes megfelelő mennyiségű kalciumot és D-vitamint biztosítani. Emiatt is ajánlható, hogy már fiatal korban is fordítsunk nagy gondot ezek megfelelő pótlására, például valamilyen komplex készítménnyel, amely megfelelő arányban biztosítja számunkra ezen anyagokat. Ezzel sok későbbi problémának elejét vehetjük.

Hormonpótlás

A hormonpótló kezelések ma a menopauza elfogadott terápiájának fontos részét képezik. Céljuk az életminőség javítása, a kapcsolódó panaszok csökkentése vagy teljes megszüntetése mellett a csontritkulás megelőzése is. A kezelés során gyakorlatilag a szervezetből hiányzó, lecsökkent termelődésű hormonokat próbálják meg kívülről, tabletta vagy injekció formájában pótolni. Természetesen nem veszélytelen terápia - éppen manapság kaptak szárnyra ezzel kapcsolatos kétkedések - de hatékonysága nem kérdőjelezhető meg. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a hormonpótló kezelésben részesülő hölgyek megfelelő táplálkozás mellett jelentősen kisebb veszélynek vannak kitéve. Felmérések szerint sokkal megbízhatóbb módszernek tűnik a kalciumbevitel és az ösztrogénkezelés, illetve valamilyen hormonpótlás kombinációja. A kérdés eldöntése azonban nyilvánvalóan orvos feladata, a hormonpótlás a veszélyeztetett nőknél mindenképpen mérlegelendő. A megfelelő kombinációban alkalmazott (a kalcium és D-vitamin pótlására is különös tekintettel lévő) hormonpótlás egyaránt alkalmas a csontritkulás megelőzésére és a már kialakult állapot javítására.

Csontvédő táplálkozás a változó korban

Szükségszerű-e változtatni megszokott táplálkozási szokásainkon a menopauza korában? Ha eddig is csontjaink egészségét szem előtt tartva táplálkoztunk, akkor nem, de ha nem így tettünk, akkor sincs még véglegesen késő, hogy változtassunk. Érdemes tudnunk, hogy a megváltozott anyagcsere-folyamatok miatt ahhoz, hogy a táplálékból ugyanannyi kalciumot tudjon fölvenni a szervezet, és megtartani a csontok számára, a menopauza időszakában mintegy 1200-1500 mg kalciumot kell tartalmaznia napi étrendünknek. A jól megtervezett és betartott hormonpótló-kezelés valamivel csökkenti ezt az értéket, ilyenkor elegendő lehet 1000 mg kalciumbevitel is.

Honnan tudhatom meg, fennáll-e nálam a kockázat?

Érdemes először átgondolni a családi kórtörténetet: előfordult-e valaha csontritkulással kapcsolatos probléma (gyakori törések, csontrepedések, combnyak-törés) a család többi tagjánál. Mindenképpen érdemes tanácsot, vizsgálatot kérni a kezelőorvostól, aki kivizsgálhatja, fellépett-e kalciumürítés vagy csonttömeg-vesztés Önnél. Az országban több helyen működnek menopauza-szakambulanciák és csontsűrűségmérő-központok, melyek címeit szintén megtalálhatja nálunk.


Építés és bontás

Csontjaink belső szöveti felépítését, szerkezetét, tömegét az építő és bontó folyamatok állandóan alakítják. A csontszövet állománya gyermek- és serdülőkorban, majd egészen körülbelül 20 éves korig gyarapszik - ekkor az építő folyamatok vannak túlsúlyban. A csontozat 30 éves korig tovább erősödik, majd először alig, később egyre inkább fogyni, gyengülni kezd. A nőknél a menopauzát követő időszakban felerősödnek ezek a folyamatok. Az élettanilag normális csontvesztés mintegy évi 3-5 %, ennél nagyobb mértékű csontvesztés esetén beszélünk oszteoporózisról.


Históriai áttekintés

Világszerte több százmillió embert sújt és hazánkban is a lakosság 7-10%-át érinti. Az utóbbi évtizedekben egyre nő a betegek száma. Ebben egyrészt nincs semmi kóros. Inkább majdhogynem örülnünk kell neki, mivel a tudomány segítségével felismerhetővé és kezelhetővé, sőt megelőzhetővé vált egy probléma, amit korábban tétlenül kellett tudomásul vennünk. Nem volt segítség a hajlott hát, a rettenetes fájdalmak, a fenyegető combnyaktörés ellen. Az is pozitívum, hogy a fejlett országokban a várható maximális életkor egyre kitolódott, ezért több nő éri meg azt az életkort, amikor a csontritkulás már panaszokat okozhat. A nőket tehát elsősorban az ösztrogénhiányhoz kötődő csontritkulás is sújtja, ami a menopauza idején felgyorsítja a csontvesztést. Ilyenkor a csont belső része gyengül, melynek jellegzetes következménye a csigolyák összecsúszása vagy az alkartörés. Természetesen a betegség nemcsak a nőket veszélyezteti, az öregedéssel összefüggő csontritkulás mindkét nemnél bekövetkezik. A folyamat azonban, mely a csont teljes állományára kiterjed, nagyon lassú és fokozatos, és rendszerint hetven éves kor fölött okoz combnyak-, csigolya-, karcsont- vagy medencetörést.



Ismerjük fel idejében!

A csontritkulás tüneteinek felismerése nagyon fontos a kialakuló tünetek súlyosságának csökkentése érdekében. Rovatunk oldalain sok helyen foglalkozunk még ezzel, most itt tekintsük át azt a módszert, amivel egzaktul megállapítható az érintettség! A csontsűrűség mérésére alkalmas módszerek közül leginkább az ún. oszteodenzitometriás (ODM) mérést szokták alkalmazni, mely azon alapul, hogy a kibocsátott energia a csontszöveten áthaladva elnyelődik. A mérés során az oszteoporotikus törésnek leginkább kitett helyeken, általában az alkaron mérik a csont tömegét. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, minél ritkább, kisebb tömegű, annál kevesebb energiát nyel el. Az optimális csonttömeget statisztikai módszerekkel határozzák meg, és az ettől való eltérés arányos a csonttörés kockázatával. Amennyiben csontritkulás mutatható ki, laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok segítségével kell tisztázni a csonttömeg-vesztés konkrét okát.


Előzzük meg vagy kezeljük?

Amikor már csonttörés is bekövetkezik, többnyire késő van, a betegség kialakult. A csonttömeget nemigen lehet visszaállítani, de természetesen ekkor sem fölösleges a kezelés, melynek célja a további csonttömeg-vesztés megakadályozása. A megelőzésnek viszont nagyon nagy szerepe van, és már fiatal korban, tehát akkor el kell kezdeni, amikor a csontok még épülnek.

Kapcsolódó termékek:

• Bonovit Aktívcsont klikk >>>

csontritkulás osterosporozis csontritkulás megelőzése csontritkulás ellen